Idén eléggé sokakat érdekelt a Robotino olimpia, ezért több tv is beszámolt róla köztük az m1 és az RTL. Az index is készített egy összeállítást.
Íme néhány saját felvétel.
A versenyt végül a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karáról, a Malkó Tibor és Pap Zoltán alkotta duó, a Pollino nyerte meg, így ők utazhatnak Szingapúrba.
Palmisanonak volt szerencséje Kawasakiban járni a márciusi Robo-One tornán, melyen humanoid robotok próbálják ellenfelüket minél többször a földre vinni vagy a küzdőtéren kívülre lökni. Az alábbi videó egy összeállítás a mérkőzésekről.
Az alábbi mérkőzés pedig a döntő:
Április 30-áig él a GoRobotics kihívása, melyen mintegy 1000 dollárt kaphat a három helyezett robotos projekt. Az első két helyezettet a legjobbak közül választja ki a zsűri, de a harmadik egy véletlenszerűen választott robot lesz. Emiatt annak is érdemes neveznie, aki nem érzi túl különlegesnek az eredményét.
A Carnegie Mellon Egyetem biorobot laborja készített egy kígyószerű robotot, mely sokféle terepen tud közlekedni, különböző mozgásmódokat alkalmazva. A robot moduláris, modulonként egy-egy hagyományosból átalakított szervót használva, ami az adott modult forgatja. A különböző mozgásmódok, úgymint gurulás, oldalazva haladás, póznamászás(!) a szervók eltérő ritmusban való működtetéséből adódnak. Az alábbi videók ezeket mutatják be.
Forrás: roboticsblog.org
A méltán híres Rodney Brooks rövid önéletrajza a Flesh and machines, mely viszonylag könnyed, olvasmányos módon meséli el az ausztráliai gyerekévektől az MIT-s robotikai kutatóintézet igazgatásáig vezető utat.
Természetesen külön fejezet foglalkozik a subsumption architektúra bemutatásával és általában a reaktív, környezeti modellt nem építő robotok kifejlesztésével és sikereivel.
A szerző egyúttal ismertet olyan problémákat is, mint például a gépi és az emberi látás közötti alapvető különbség, melyeknek részletei fölött a felszínes szemlélő könnyen átsiklik, ugyanakkor rendkívül nehézzé teszik a megoldást.
Bepillanthatunk abba is, hogy a leginkább a Roomba nevű robotporszívóról ismert iRobot előtt Brooks és csapata milyen piacra szánt robotokkal foglalkozott, és ebből miként nőtt ki a mai világcég.
Végezetül kapunk egy kis jövőbe tekintést is, no nem Kurzweil-i módon, aki évtizedekre előre jósol meg fantasztikus változásokat, Brooks pragmatikusan egy nagyjából tíz éves időtávra néz előre. Ez a könyv megjelenési dátumának (2003) megfelelően nemsokára lejár. Lehet, hogy át kellene lapoznom ezt a részt?
A könyv a robotikával foglalkozók számára mindenképpen érdekes. Talán egyetlen hátránya - amit más olvasói kritikák is megemlítenek -, hogy a szerző eléggé öntelt, néha már arrogáns stílusban jeleníti meg a saját szerepét a tudományban.
Zárásként íme egy videó Genghisről a könyvben leírt új típusú robotok első példányáról.
