robotika

A korábbi űrléghajós bejegyzésre érkezett megjegyzések alapján látható, hogy sokan mások is felküldenek ballont a légkör magasabb rétegeibe.

Robert Harrison az Icarus projekt keretében egyedül készíti a ballonok újabb változatait és dokumentálja a különböző lépéseket.  Az alábbi videó a második változatot bemutató SkyNews felvétel.

A következő film egy amerikai kísérletet mutat be, melyben a felengedést, a kipukkanás előtti utolsó pillanatokat és a megtalálást is követni lehet.

A sparkfunon hasznos leírásokat lehet találni arról, hogy miként is lehet a feladatnak házilag nekiállni.

Akinek még ez sem elég, az egy órán át HD-ben nézheti egy texasi ballon fölfelé vezető útját.

Mintegy fél éve készülődik, hamarosan talán kapható lesz a Sphero nevű távirányításos gömb, amit akár mobiltelefonnal is irányítani lehet, ahogy az alábbi videóból látható.

Az új mobilok előnye, hogy nem feltétlenül kell gombokat nyomogatni, hanem akár elmozdításra is reagálhat labda, így a játékélmény jobb lehet.

Az alkotók szumót, minigolfot, macskahergelőtgombolyagot, akadálypályás kerülgetést említenek meg a lehetséges alkalmazások között.

Már nem teljesen tartozik a blog témakörébe, mégis energiaforrásként érdekes elgondolás az az áramot termelő labda, melyet négy lány talált ki a Hardvardon. A szerkezetben egy mágnes mozog előre-hátra, ahogy gurul a labda, ami áramot indukál. Állítólag ez a bővítés  nem növeli lényegesen a labda súlyát, a film szerint pedig tényleg lehet vele játszani.

Az alábbi ismertető alapján negyed óra foci 3 órára elég egy olvasólámpához, ami pedig nagyon hasznos lehet olyan területeken, ahol a vezetékes áram még luxus, és aggregátorok termelik a szükséges áramot.

Forrás: HVG

Ezen az oldalon meg lehet nézni néhány fényképet a 2010-es RobotNapról.

A Malagai egyetemen készül a címben megnevezett, C++-os folyamatosan bővülő eljáráskönyvtár, mely hasznos lehet azoknak, akik mozgástervezéssel, szimultán lokalizációval és térképépítéssel szeretnének foglalkozni. A többnyire valószínűségi algoritmust használó eljárások kialakításának fő szempontja a hatékonyság és a kódújrafelhasználás.

Bár sok dokumentáció még hiányos vagy teljesen hiányzik, de az aktív fejlesztői közösség segítségével jól lehet haladni, a jelzett hibákat elég gyorsan javítják.

A nemrég bemutatott Kinect szenzorral fölszerelt iRobot is erre a könyvtárra alapozta lokalizációját, valamint Rudan János a a legutóbbi robotnapon mesélt a hallgatóknak arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen csoportjuk sikeresen használta egy saját robot navigációjának megvalósításához az MRPT-t.

A Drezdai Egyetemen készített alábbi videó szintén a könyvtár használatára mutat egy példát.