Egy kanadai tervezőcsapat elkészítette az 50 millió évvel ezelőtt élt Titanoboa nevű óriáskígyó robotmását. Az eredetileg 15 méteresre is megnövő szörnyeteg valamivel rövidebb párja, 5 különféle mozgásmódot ismer, jelenleg 20 alumínium csigolyáját mozgatva halad előre, átlagosan 6 lóerős meghajtást használva. A vezérlés néhány Arduino Mega végzi, ami a szemeket és a szájat is irányítja.
További felvételek itt nézhetők meg, köztük egy rövid bemutató a Burning Man fesztiválon.
Forrás: robots.net
Olvasói kérésre visszatérünk a korábban már említett svédkerékhez.
Ezt az közlekedési megoldást többek között Mecanum néven is említik, mivel 1973-ban a svéd cég egy mérnöke, Bengt Ilon fejlesztette ki. Az alaptípus esetében a meghajtott kerekekre átlósan kis kerekek vannak rögzítve, és a meghajtástól függően sokféle irányváltoztatást tesznek lehetővé.
1985-ös CMU-n készült Uranus robot például így nézett ki:
A robot mozgása attól függ, hogy a négy kerékre milyen irányú erő hat. Az alábbi ábrán a kis piros nyilak mutatják a fő kerekek mozgását, míg a középső nagyobb nyíl azt, hogy a jármű milyen irányba fog mozogni.
A következő filmen ez még jobban követhető:
Az Autonomous Mobile Robots szerint a megoldás hátránya, hogy a svédkerekekkel fölszerelt robot oldalirányú stabilitása kisebb, mint a hagyományos társáé, ezért a négy motornak minél inkább egyező erővel és szinkronban kell dolgoznia már az egyenes irány tartásához is.
Chris Anderson, a Wired magazin főszerkesztője, kötött össze egy Arduniot egy OWI Robotic Edge Arm-mal, ami Magyarországon Thumbs up néven szerezhető be. Így az egyszerű távirányító helyett lehetőség nyílik számítógépről vezérelni a kart.
Az összeállításhoz szükséges lépéseket az Instructables oldalán osztotta meg.
Forrás: diydrones
Bár a legutóbbi robotnapon Asimo kárára viccelődtem, távol álljon tőlem, hogy lebecsülöm a Honda munkáját. Ráadásul idén novemberben elkészült a robot új változata, ami könnyebb, gyorsabb, megbízhatóbb, kétszer annyi szabadságfokkal rendelkezik, mint az elődje, és ebből kifolyólag ügyesebb is.
Az újdonsághoz példaértékű bemutató oldal készült, melyről számtalan leírást, oktatási anyagot, képernyővédő, háttérképet lehet letölteni. Ezen az oldalon pedig interaktív módon követhetjük végig, hogy mit is kell tudni Asimoról.
Végül pedig néhány film a működésről:
Forrás: robots.net
Aki korábban szeretett volna automatikusan működő repülőt, quadrocoptert, vagy autót készíteni, de nem mert hozzáfogni, annak segítség lehet a diydrones.com.
Ez az oldal amellett, hogy a hasonló érdeklődésűek gyűjtőhelye, rengeteg tanulságos információval, fényképpel és filmmel szolgál. Az alapvetően Arduinoból kiinduló építkezésekhez szükséges alkatrészek megrendelhetők, a forráskódok letölthetők.
Az eredmény valami ilyesmi lehet:
Vagy ilyen:
Az összeállítással kapcsolatos segítségtől függetlenül még persze drága mulatság az autonóm járművekkel való kísérletezés, hiszen egy akkora és olyan erős szerkezettel kell elindulni, ami plusz hardverelemeket (Arduinot, áramforrást, szenzorokat, mérőműszereket, esetleg kamerát) is képes magával vinni.
