robotika

Az MIT Media Lab-jában készítették ezt az Arduinora épülő kártyát, amit USB-n keresztül billentyűzetként lehet használni. Billentyűk ugyan nincsenek rajta, de minden, ami képes áramot vezetni, tehát emberi test (kis feszültségről van csak szó!), banán, grafit, víz használható bemenetként. Mégpedig úgy, hogy a kiválasztott tárgyat rákötjük a kártya egyik portjára egy sima krokodil csatlakozóval és egy másik csatlakozót kötünk mondjuk a testünkre. A tárgy érintésekor már le is nyomtuk a billentyűt. Ezzel a módszerrel a filmen látható remek mókákat lehet kieszelni.

A sikeres KickStarteres pénzgyűjtés után a napokban vált rendelhetővé.

Forrás: olvasói közlés

Korábban már szerepelt hasonló robot a blogon, mely egy labdán egyensúlyozva mozog.
A dolog hátránya, ami miatt szerintem nem is fog gyakorlati hasznot hozni, hogy folyamatosan szükség van energiára már ahhoz is, hogy a robot ne essen el. Az előnye pedig, hogy tetszőleges irányba el lehet indulni külön forgolódás nélkül. Ezen kívül még tényleg jól is néz ki a mozgás, nem véletlen, hogy táncolni hívták meg az előadókat a TED-be.

Csak emlékeztetőül, hogy ez a probléma már régóta velünk él:

Az iRobot lánctalpas járműveihez készül egy levegővel feltölthető, belső merevítés nélküli robotkar. A prototípus a filmen látható módon többféle tárgyat képes megfogni, és ... hát legalábbis vonszolni. Vajon az eldobott palackkal boldogulna?

A PackBot sorozathoz már eddig is tartozott robotkar, nem is akármilyen. A fejlesztők szerint mégis érdemes ezzel az új megoldással próbálkozni, mert sokkal olcsóbb, könnyebb, kis helyen elfér és kevésbé sérülékeny. Például ha nekivezetik a falnak, akkor ez a kar csupán benyomódik, de nem törik le.

Más kísérleti változatok is léteznek, többek között olyan, melynél a kar különböző részeit külön lehet felfújni és az adott feladathoz alakítani.

Forrás: gizmodo

Az edX online tanulási modelljéhez hasonló megoldásokból várhatóan egyre több fog megjelenni. Egy új kezdeményezés az Udacity, melynél a felkínált tárgyak alapján az informatika és a természettudományok jutnak fő szerephez.

Számunkra talán leginkább érdekes az a mesterséges intelligencia kurzus, melyet Sebastian Thrun tart. Az óra célja, hogy két hónap alatt egy önmagát vezető autó programját mi állítsuk össze, ahogy a mellékelt videó alapján Thrun is elmeséli. A kurzushoz szinte tetszőleges időpontban lehet csatlakozni, vannak házi feladatok és záróvizsga. Hasznos, de nem elengedhetetlen némi statisztikai ismeret és gyakorlat a Python programozási nyelvben is.

Forrás: olvasói közlés

Az Index készített egy videót, melyben Molnár András az Óbudai Egyetem dékánhelyettese mutatja be az általuk készített robotrepülőgépeket.