robotika

A napokban ért véget a 2011-es törökországi Robocup világbajnokság. A ligák döntőiről készült alábbi néhány film alapján eldönthető, hogy mennyit fejlődtek a robotok az utóbbi években, mondjuk a 2009-es vagy a 2010-es teljesítménnyel összehasonlítva.

A filmek továbbra is elég sok vicces jelenetet tartalmaznak. Az újabbnak számító Nao humanoid és a közepes humanoid ligában láthatóan kevesebb a borulás, az utóbbi esetben a tizenegyesrúgások helyett már valódi mérkőzéseket lehetett rendezni.

A Festo-s Robotinora épülő demonstrációs ligában két magyar csapat is a dobogón végzett.

Bónuszként egy interjú a humanoid ligára készülésről Torbjorn Dahl-lal, aki a Webots robotszimulációs versenyen is részt vett 2000-ben.

A Harvard egyetem Self-Organizing Systems kutatócsoportja elkészített egy nagyon kicsi, nem túl sokat tudó, de nagyon olcsó robotot.

A dolog jelentősége abban áll, hogy az eddigi multiágens kísérletek legtöbbször szimulátorban vagy legfeljebb egy tucatnyi robottal hajtották végre, vagyis nem volt lehetőség többszázas, ezres populáción bemutatni, elemezni az intelligens ágensek viselkedését.  Az elkészült Kilobot nevű robot nagyjából 14 dollár és az eddigi nagyszámú robottal végzett kísérletek problémáit próbálja meg kiküszöbölni.

A robotok állandóan be vannak kapcsolva, így nem kell ezer kapcsolót megkeresni és elfordítani, ami rengeteg időt venne igénybe. Természetesen van egy alacsony fogyasztású stand-by mód, hogy az akkumulátorok ne merüljenek le túl hamar. Az újratöltéshez sem kell minden robotot töltőre csatlakoztatni, hanem két vezető felület közé kell beterelni az egész csoportot.

A programozás után az elkészült program feltöltése, egyéb parancsok kiadása is egy tömegben zajlik egy a robotok fölé helyezett kontroller segítségével.

Az olcsóság érdekében a robot szervók helyett két vibrációs motor használ, amivel elfordulni, és egyenesen haladni is képes. A rajok esetében nagyon fontos kommunikáció a robotok alján elhelyezett infravörös adó-vevő-vel történik. A jelerősség alapján egyúttal a beszélgetőtárs távolságát is meg lehet határozni.

Az alábbi film a robot működését mutatja be.

A robotokról és eddigi eredményeikről ebben a riportban, illetve ezen az oldalon lehet többet olvasni.

A kollektív viselkedésről ebből a filmből lehet többet megtudni.

Az eredmények viszonylag újak, ezért egyelőre a robot még nem kapható, de a szerzők tájékoztatása alapján pár hónapon belül az lesz, illetve segítség érkezik ahhoz is, hogy bárki maga legyártsa.

És hogy mindezzel hova jutunk?

Forrás: Suicide bots

A fenti hangzatos céllal indul el az Advanced Manufacturing Partnership program, amit Barack Obama jelentett be a napokban. A program célja a nemzeti együttműködés megteremtése a kutatóegyetemek és az iparvállalatok között az amerikai kormány közreműködésével annak érdekében, hogy minél fejlettebb technológiákat felhasználva az USA vezető szerepe továbbra is biztosítható legyen.

Az alábbi filmen látható előadás helyszíne nem véletlenül a Carnegie-Mellon egyetem. A program természetes módon a fejlődő robotikára is épít.

Forrás: robots.net

Bill Stone amerikai barlangász azon kívül, hogy nagy mélységekbe és a bejárattól nagyon sok kilométeres távolságra jut le szárazon és vízen egyaránt a kutatáshoz saját készítésű robotokat is használ. Többek között egy három évig tartó NASA kutatás során alkalmazott, az alábbi képen is látható DeptHX-et.

Magával ragadó előadásában arról beszél, hogy a bemutatott technológiákat alkalmazva miként lehetne egy holdi vízforrást "benzinkútként" felhasználni az űrhajók új generációjának, illetve az Európa holdat hogyan lehetne jobban megismerni egy a jégkéreg alá bejutó hasonló robottal.

Háromdimenziós térképet sokféleképpen lehet reprezentálni.

Kai Wurm elkészítette az OctoMap-et, mely a jelenlegi módszereknél több tekintetben jobb lehet. A jelenlegi tendenciáknak megfelelően valószínűségi alapú, ami a térkép folyamatos frissítését teszi lehetővé. Ezen kívül a Kinectben is alkalmazott pontfelhővel szemben nem csupán az ismert akadályokat, hanem az ismert szabad területeket is képes tárolni. További hasznos tulajdonság a kis memóriaigény és a kiterjeszthetőség, amire akkor van szükség, ha a robot új területre jut el.

Az eljárás gyakorlati hasznát az is mutatja, hogy a robot operációs rendszer részeként szabadon elérhető.

Az eljárásról ebből a cikkből többet is meg lehet tudni.