komplikato:
Hát szerintem a Cyberdyne HAL 4 és 5 sokkal fejlettebb és használhatóbb. Viszont az izraeli techno... (2012.11.09. 19:52)Maraton robotlábon
Sanda gyanu:
Én azért kattintottam ide, mert azt hittem, hogy a Sony által 1999-ben gyártott Aibo robotkutyát l... (2012.11.05. 08:26)Hogyan építsünk kutyát?
Subribubi:
Nagyon szórakoztató videó.Durva, hogy milyen jó képzést kapnak a villamosmérnökök.Szerinted a Kand... (2012.04.17. 19:10)RobonAUT 2012
richard_szabo:
Valószínűleg nem olyan lesz, mint a filmekben, de szinte biztos, hogy sokkal többet el lehet érni,... (2012.04.17. 08:41)Robotis DARwIn-OP
A PR2 egykarú változatát NXT-ből is el lehet készíteni. Aris, a szerző 9 hónapig dolgozott ezen a több, mint 4 kg-os roboton, ami akár 1 kg-ot is képes megemelni. A szerkezet az NXT mellett egy RCX modult is tartalmaz.
Az eredmény: vízszállítás néhány méterre kiöntés nélkül.
Ebben az előadásban Robert Full - a Berkeley egyetem biológusa - arról számol be, hogy a különféle természetben megfigyelhető lábakat, lábfejeket miként lehet alapos mérnöki újratervezés után roboton alkalmazni. A cél olyan eszköz létrehozása, melyek intelligens mozgásformák használata nélkül is, pusztán a felépítése és anyaga miatt képes - szemben korábbi egyedi próbálkozásokkal - szinte tetszőleges környezetben, nehéz terepen, függőleges falon, vízben is mozgatni egy robotot. Ehhez a mintát a rovarok, gyíkok lábán található tapadókorongok, kampók, szőrök, természetes ragasztók adják.
A kutatás közben olyan fontos részeredmények is előállnak, mint a jól rögzülő, vízálló, mégis könnyen leszedhető sebtapasz.
A svájci EPFL egyetem LSRO robotlaborjában készült interjúban Reymond Clavel beszél a csomagolóiparban előszeretettel használt - eredetileg csokoládéüzembe szánt - Delta robotok létrehozásáról, típusairól és a jelenlegi fejlesztésekről, melyek többek között arra irányulnak, hogy 15G gyorsulásnál nagyobb sebességet is el lehessen érni.
Az ember-robot interakcióban a fejjel rendelkező, szájmozgást is alkalmazó, beszélő gépek előnnyel indulnak ezt nélkülöző társaikkal szemben.
Robotfejet általában az "arcizmok" mozgását végző motorok tömegével és valamilyen mesterséges bőrrel hoztak/hoznak létre. Egy másik fejlesztési irány, amikor a robot feje egy kijelző, melyre belülről lehet rávetíteni az aktuális arcmimikát és szájmozgást. Ezt a megoldást követi a Maskbot, mely német és japán kutatók közös munkája.
A szövegértést és a szövegképzést az OpenHRI nevű szoftver végzi.
Kåre Halvorsen, aki korábban hangyarobotját már bemutattuk ezúttal készített egy futballlabda nagyságú robotot, mely gömb állapotából képes kinyílni és visszalépegetni tulajdonosához. Ezáltal a hagyományos járó robotok és a gömbrobotok előnyös tulajdonságait ötvözheti.
A következő film pedig a robot belső működésének részleteit tárja föl: